Egyesület

- Tweet
- Pin It

Alapítva: 1920
Színe: Kék-Fehér
Elnök: Antal János
Elnökhelyettes: Ilyés Lajos
Elnökségi tag: Keresztesi János
Cím: 5516 Körösladány, Petőfi tér 5.
Sportpálya: 5516 Körösladány, Wenckheim Béla u. 5.
Adószáma: 19976684-1-04

Szemelvények Körösladány sporttörténetéből!

Körösladányt a XIX-XX. század fordulójára érte utól a polgári fejlődés, ami megnyitotta a kaput a helyi sportélet kibontakozása előtt is. 1913-ban megalakult a Körösladányi Ifjúsági Torna Egylet (KITE) a lovaspólót űző elit számára. Sorra épültek a főúri teniszpályák, ahogyan a köztisztviselők is megalapították a rövidéletű Körösladányi Tenisz Társaságot. Az Erzsébet ligetben lévő pályáin azonban 1931 tavaszától már a Körösladányi Polgári Céllövő Egylet alakított ki lőteret. Közben pedig 1920-ban megalakult a Körösladányi Ipartestület bábáskodásával a Körösladányi Atlétikai Club, aKAC labdarúgó-, valamint hamarosan elsorvadó tenisz- és atlétikai szakosztállyal. Jobbára a középréteg fiataljait tömörítő egyesület a vásártéren jutott futballpályához. A játékosok az első évben még csak a szomszédos települések csapataival mérték össze erejüket. 1921 és 1923 között viszont már ott szerepeltek a békéscsabai alosztály II. osztályú küzdelmeiben, de a következő szezonban – vélhetően pénz- és játékoshiány miatt – már nem találjuk őket. Az általánosan tapasztalható nehézségeket tükrözi a Sárréti Hírlap 1923-as híradása: „Igen életre való eszme foglalkoztatja a járási sportkedvelőket. Egy Körösladány, Szeghalom, Vésztő, Füzesgyarmat labdarúgóiból kombinált csapatot óhajtanak a Sárréti Atlétikai Club nevén a csabai alosztály II. osztályú futballbajnokságába benevezni. A tárgyalásokat az alakuló SAC részéről Horváth Gyula (Körösladány) vezeti.” Az elképzelés végül mégsem valósult meg, mert 1925 és 1927 között a fent említett egyesületek külön-külön vettek részt a bajnokságban. A még 1928-ban is uralkodó siralmas állapotokról szintén a Sárréti Hírlap tudósít, annak kapcsán, hogy a KAC 2:0-ra legyőzte a Szeghalmi SE-t: „A hiba ezen a mérkőzésen is kiütközött, az összjáték és az edzés hiánya. Több játékos nem húz csukát a lábára hétközben, csak a vasárnapi mérkőzés alkalmával. Így nem csudálható, ha nem bírja szusszal, irammal, és csak ténfereg a pályán.”

A gazdasági világválság miatt 1928 őszétől 1932 nyaráig újból szünetelt a sárréti labdarúgó-bajnokság. A KAC-ról és a környékbeli csapatokról csak 1933-tól szólnak újra érdemi hírforrások. Az ezt követő talpraállást segítette elő, hogy olyan helyi vezetőséget tudtak választani, melynek tagjai az anyagi helyzetüknél fogva támogatni tudták a sportklubot. Erről tanúskodik az 1934-ből ismert névsor. Az elnöki teendőket ekkor Zobel István uradalmi főintéző és dr. Szollár Pál községi orvos látta el. Az alelnök Kohn Izidor bankigazgató, a titkár ifj. Gálos Lajos nyugdíjas irodatiszt, a pénztárnok Blau Lajosvaskereskedő, az ellenőr id. Sitkey András malomtulajdonos, a jegyző vitéz Horváth Gyula magánzó volt. Ugyancsak az anyagi támogatás reményében sikerült megnyerni id. gróf Meran Jánost is a labdarúgás számára, aki játékosként maga is részt vett a körösladányi öregfiúk csapatában a szeghalmiak ellen vívott mérkőzésen, amit 1:0 arányban meg is nyertek.

A KAC történetében változást jelentett, amikor 1935-ben az egyesület adminisztrációja kiköltözött id. Sitkey András házából az Erzsébet ligetben állt épület egyik szobájába, mivel „…a Körösladányi Atlétikai Clubnak a község tulajdonát képező teniszpálya játszásra való átengedése iránti kérelme…[után az elöljáróság] …a teniszpályát a Klubnak játszási célra mindaddig átengedi, amíg a Körösladányi Tenisztársaság újból meg nem alakul”. Ez elmaradt, mert egészen 1948-ig a futballisták használták a teniszpályát az edzéseik számára. A labdarúgás fellendülésével, 1935-től a II. osztályt Északi és Déli csoportra osztották. A sárréti sportegyesületek megbízottai – Körösladányt Túróczy Endre és ifj. Lannert János képviselte – előbb 1936. február 16-án gyűltek össze Szeghalmon, a gimnázium tornatermében, ahol felállították a Sárréti Liga futballszakosztályt, majd május 24-én aSárréti Sport Liga vezetőségválasztó közgyűlését is megtartották. Az elnök vitéz Márky Barna békési, valamint – a felmenői révén körösladányi kötődésű – vitéz dr. Nadányi János bihari alispán lett. Az alelnökök között gróf Blanckenstein Pál, Horgosi Kárász Imre, Halmágyi Ferenc, Tóth Géza, Tildy Zoltán, Szabó Frigyes, dr. Nagy Ferenc, Hegedűs Sándor mellett ott volt Körösladány akkori főjegyzője, id. Vertán Emil is. A szakosztályi elnökök közül a labdarúgás élére szintén körösladányit,id. gróf Meran Jánost választották meg.

Ezt követően az 1937-38. évi bajnokság alkalmával az Északi csoport – amelyben Körösladány is szerepelt – tovább differenciálódott, miután az 1937 tavaszán tartott szeghalmi értekezlet határozata alapján a Békési ISE-vel, a Mezőberényi TSC-vel, a Dévaványai SE-vel, az Okányi ISE-vel és a Komádi SE-vel kiegészítve, a Körösladányi AC-t, a Füzesgyarmati TE-t, a Szeghalmi és Vésztői SE-t Sárréti Alcsoport néven sorolták be a körzeti bajnokságba. A körösladányi labdarúgás népszerűségének növekedését jelezte, hogy az 1937-38-as szezontól már ifjúsági csapatuk is volt, és nagyszámú érdeklődőt vonzó, települések közötti mérkőzéseket is játszottak. Sőt, a Délmagyar Labdarúgó Szövetség (DLASZ) ifjúsági válogatottjába bekerülve, az ősz folyamán bekapcsolódtak a Hódmezővásárhelyen és Békéscsabán lebonyolított országos jellegű serlegviadalokba is.

A II. osztályú Sárréti Bajnokságban játszó KAC az 1936. évi második helyezése után, a későbbi szezonokban a középmezőnybe került. 1939-40-ben, miként az országban számtalan helyen, Körösladányban is gondokat jelentett az utánpótlás. Ez részben a háborúra való készülődéssel, részben az egyesületet támogatók körének – többek között a zsidótörvények miatti – szűkülésével magyarázható. Nem meglepő tehát, hogy ebben az évadban a körösladányi egyesület az Északi csoport hét csapata közül a 6. helyen végzett. Az 1940-es években a KAC utánpótlását a vitéz dr. Szentannay (Szollár) Pál községi ügyvezető orvos elnöksége alatt állt Körösladányi Levente Egyesület labdarúgói jelentették. Az 1944 tavaszára kiírt „Rákóczi serleg” országos levente-labdarúgó bajnokságon a járási selejtezőket Kevermes, Békéscsaba, Gyoma és Körösladány csapata nyerte. A megyei vetélkedőből végül Kevermes került ki győztesen, akik országos 5. helyezést értek el. Az 1945-ös esztendő jelentős változást hozott a KAC történetében, ugyanis a labdarúgók mellett megalakult a birkózó szakosztály is, Derzsi János vezetése alatt. Ő több birkózóval együtt a háború utáni nehézségek miatt került a fővárosból Körösladányba, jó néhány helyi fiatalt is megnyerve a sportág számára. A tevékenységük eredményességét jelezte, hogy egy esztendővel később, a Dévaványán megrendezett területi bajnokságon a ladányi Miklovicz László aranyérmet szerzett. A siker ellenére mégis megindult a KAC 1948-ig tartó hanyatlása, amely végül a teljes felmorzsolódáshoz, majd újjáalakuláshoz, a Körösladányi Traktor Sportkör felállításához vezetett.

A legelső sportkör aminek labdarúgó szakosztálya is volt, és bajnokságban is indult az a Körösladányi Traktor Sportkör volt. Fő támogatója a Körösladányi Mezőgazdasági Gépállomás volt. A labdarúgó szakosztály játékosait többnyire az EPOSZ-ból – Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége – igazolták. Ennek a sportkörnek volt még egy külön “szakosztálya” a bírkózás. A labdarúgók már akkor is a kastély mögötti futball pályát kapták meg edzéseik és mérkőzéseik számára. Mivel gyakran használták a sporttelepet ezért szükségessé vált a felújítássa illetve megnagyobbítása. A Traktor Sportkör nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket, így úgy segítettek a sportkörön, hogy megszüntették 1956-ban és helyette 1960-ban megalakították a Körösladányi MEDOSZ Sportegyesületet, amely labdarúgó, atlétikai, kézi- és röplabda szakosztállyal rendelkezett. A fő támogatóvá az akkor megerősödött termelőszövetkezetek váltak. A labdarúgó csapat azóta már megjárta a Megyei osztályok minden szintjét.

2006-tól napjainkig:

2006-ban a futballcsapat csupán a 14. helyen végzett a Megye II. osztályban, így a következő szezont a harmadik vonalban kezdte meg, melyet a legelső évben bajnokként abszolvált. A feljutást követően a cél egyértelműen az volt, hogy Körösladányban újra Megye I-es csapat legyen, ezt két Megye II-ben töltött év után el is érte a csapat. 2009-ben a harmadik helyen fejezték be a bajnokságot, ami feljutást ért akkor, illetve Bakos József gólkirályi címnek örülhetett. Az I. osztályú szereplés viszont rövidre nyúlt, két évig élvezhettük a legmagasabb megyei osztály küzdelmeit. Első évünkben (2009/10) a 11. helyen, ezt követően pedig a kiesést jelentő 15. helyen fejezte be a Ramos János által irányított klub a 16 csapatos bajnokságot.

Az együttesnél történt változások után a Megye II-nek ismét nagy célokkal vágott neki a kék-fehér alakulat, melynek irányítását Keresztesi János vette át egy szezon erejéig. Már az első szezonban megmutatták, hogy számolni kell velük. A 2011/12-es bajnokságot a negyedik helyen fejezték be a játékosok, majd a következő évben újra bajnokcsapatot ünnepelhettek a szurkolók Körösladányban, ám ezúttal a Megye II-t nyerték meg a futballisták. A bajnokcsapatot ekkor már a Pardi Gábor és Ladányi Róbert edzőpáros vezette, utóbbi játékosedzőként. Ebben a szezonban is gólkirály lett Bakos József, 42 találattal. A bajnoki cím után viszont már csak Pardi Gábor maradt a kispadon, ő is egy Megye I-es szezont vitt végig, ahol a 4. helyet szerezte meg a csapattal. A dobogóról lemaradt a klub, viszont a gólkirályt az I. osztályban is a körösladányiak adták, Laksteter Jován révén, aki 29 gólt szerzett.

A 2014/15-ös szezonnak új edzővel vágott neki a csapat, Árgyelán János vette át a stafétát a kispadon. Azonban nagyon gyenge őszt produkáltunk, így fél szezont követően, már télen érkezett is az új tréner, Somogyi János. Vele a szezon második felét remek eredményekkel fejeztük be, majd a következő szezonban az ötödik helyen értünk célba illetve a Békés Megyei Kupát is megnyertük. Edzőnk a 2016/17-es évben is jó munkát végzett, a csapat a dobogóról nem sokkal lemaradva 4. lett, és immár öt szezonon belül harmadjára tudhatta soraiban a kék-fehér klub a bajnokság gólkirályát. A 2016/17-es kiírásban Papp Zsolt 26 találattal utasított maga mögé mindenkit.

A 2017/18-as bajnokság megreformálva kezdődött, hiszen a korábbi 16 csapatos felállás megváltozott, ettől a szezontól kezdve 12 csapat küzdött a bajnoki címért. A kispadon két és fél év sikerei után Somogyi Jánost Fodor Sándor váltotta, és a keretben is történtek változások. Bakos József hosszú idő után 39 évesen akasztotta szögre a stoplist, ezt a szezont már nem kezdte el a csapattal. A bajnokság jól sikerült, a harmadik helyen ért célba a csapat, míg a 2018/19-es szezonban még nagyobb küzdelemben kicsivel maradt le az első helyről. Ebben az esztendőben a Magyar Kupa főtáblájára is felkerült a kék-fehér csapat, ahol egy fordulón keresztül maradt állva.

A 2019/20-as kiírás igazán különlegesre sikerült. A koronavírus járvány miatt márciusban három tavaszi fordulót követően befejezettnek nyilvánították a bajnokságot, így bajnokok lettünk hatpontos előnnyel, ami NBIII-as indulást és történelmi sikert jelentett a klub történetében. Az NBIII-as bajnokságban azonban nem sikerült megragadnia a klubnak, a remek őszi kezdést egy hullámvölgy követte, ami után a bajnokság végén a kiesés ellen kellett küzdenünk, eredménytelenül. A 2021/22-es szezont ismét a Megye I. osztályban kezdtük meg, melyet kimagasló eredménnyel ismét megnyert az együttes, ezzel egyidőben pedig a Békés Megyei Kupát is elhódította a csapat. Az NBIII-as osztályozót dupla győzelemmel abszolválva a 2022/23-as idényt egy szezon kihagyása után ismét a harmadik vonalban kezdheti meg a klub.

Sportpálya:

A labdarúgók most is a kastély mögötti sporttelepet használják, ami 1960 óta már többször is felújításra került, és 2011 után elég jó állapotban volt. 2014 nyarán a sporttelep nagypályáját teljesen újjáalakították, a munkálatok 2014 őszére készültek el. A nagypálya felújítása előtt két műfüves pályával is bővült a sporttelep, valamint az öltözők is felújításra kerültek.

A labdarúgó csapat jelenleg a Nemzeti Bajnokság III. osztályának tagja.

➡ Képek a régi futball csapatokról

➡ Kétezres évek előtti futball képek

Helyezéseink 2006-tól:

2006: 14. helyezés (Megye II.)
2007: 1. helyezés (Megye III.)
2008: 5. helyezés (Megye II.)
2009: 3. helyezés (Megye II.) – Gólkirály: Bakos József (36 gól)
2010: 11. helyezés (Megye I.)
2011: 15. helyezés (Megye I.)
2012: 4. helyezés (Megye II.)
2013: 1. helyezés (Megye II.) – Gólkirály: Bakos József (42 gól)
2014: 4. helyezés (Megye I.) – Gólkirály: Laksteter Jován (29 gól)
2015: 9. helyezés (Megye I.)
2016: 5. helyezés (Megye I.) – Békés Megyei Kupa győztes
2017: 4. helyezés (Megye I.) – Gólkirály: Papp Zsolt (26 gól)
2018: 3. helyezés (Megye I.)
2019: 2. helyezés (Megye I.) – Magyar Kupa országos főtábla
2020: 1. helyezés (Megye I.) – Magyar Kupa országos főtábla
2021: 17. helyezés (NBIII)
2022: 1. helyezés (Megye I.) – Békés Megyei Kupa győztes; Gólkirály: Farkas János (30 gól) – Magyar Kupa országos főtábla